ŐS UPDATE

 Étvágy és időzítés, avagy a nekem 8 szabály! 

Már hazajöttünk a nyaralásból és meglepődve vettem észre, hogy a leadott kilóimból semmit nem híztam vissza, pedig vétkeztem. Miért is? Többet sportoltam? Nem. Volt nálam Update termék? Nem. Lemondtam a vacsoráról? Nem. Na elmondom, hogy mit csináltam.

1. Kötelezően reggeli, ebéd, vacsora. Nem hagytam ki étkezést, hogy ne törjön rám éhezésből fakadó falási kényszer. Sikerült!

2. Csak reggel ettem, max 1db, nem cukrozott péksüteményt vajjal, felvágottal, zöldséggel a kávéhoz, narancsléhez.

3. Ebédre és vacsorára kizárólag friss saláta és roston hús, vagy tengeri cuccok.

4. Bizony vétkeztem a piával, de max 1x tölts el alapján és kizárólag vagy száraz bor, vagy koktél, de cukor helyett édesítővel. Ha elmagyarázod, megérti a mixer. A legjobb trükk az, ha cukorbetegnek füllented magad. Nem szégyen, legalább sorsközösséget vállaltam.

5. Nem ettem édességet, mert pár szem gyümölcs pótolta.
6. Amikor mégis édesség kényszerem volt, pl. Update1 csoki híján rámkacsintott egy Mars, akkor max fél db a reggeli futás előtt, a kávéhoz. Ilyenkor egyből elégeted és nincs túlzott inzulin reakció.

7. A legfontosabb szabály: Az első 3 falat után igyál és várj 10 percet a negyedik falatig!!!!! Ennyi csúszásban van az agy éhségközpontja és máris nem kell mindenképpen megenned a teljes tányérral. Így soha nem laktam jól és soha nem voltam éhes! Szabadon pörögtem és bármikor friss voltam.

8. Igyekeztem a reggelit 8 előtt, az ebédet 13-ig, a vacsorát 18-ig megoldani, így a jó alvások is garantálva voltak.

Ez az ős Update. 

Kamaszkori barátnőm sikerei képekben

15 hónap története,  elmondása szerint semmi különös nem történt csak 4 óra után nem evett már semmit sem,  és heti 3 -szor tornázni járt.

 48 évesen,így kell ezt csinálni!!!!!!!!

Duciland- Zsuzsa ( még mindig ösztönző,dolgot gyűjtök)

 Zsuzsa-  Duciland- változtass, hogy változhass!!!! ( facebook)
Ígértem nektek, most van egy kis időm, leírom:
A fogyásom története!

Mielőtt belekezdenék a ,,siker történetbe,, egy dolgot szeretnék tisztázni. A 40 kg-os fogyás nagyon szép és nagyon jól hangzik, de a számoktól senkinek nem szabad elszállnia. A jelen állapot 140 kg fölött picivel, tehát ez azt jelenti, hogy nem ducika, nem telt, hanem kórosan elhízott és túlsúlyos vagyok még mindig. Ami szép és csodálatraméltó ebben a dologban, az az, hogy bő egy éve,úgy döntöttem, hogy változtatok az életemen,és elindultam az úton! És a legszebb az egészben az, hogy erre Ti is képesek vagytok!!! 
Az oldal mottója is az, hogy: Változtass ,hogy változhass! Nem véletlenül.
Kicsit a múltról és az előzményekről.
Sosem voltam cérna vékony. A ,,versenysúlyom,, 74 kg volt.
Nagyszülőknek ,szülőknek is köszönhető mind a megléte a túlsúlynak mind a hajlamnak rá. Ez az állapot utoljára 2000-ben állt fenn. Onnantól datálódik a súlyos elhízás folyamata. Nem mennék bele túlságosan a részletekbe de a lényeg, hogy egy Convulex nevű gyógyszernek, a falási rohamoknak és a testmozgás teljes hiányának köszönhetően az évek alatt feljött +100 akárhány.... Mindez úgy, hogy közben katona voltam,kiképzésekre jártam és hordtam az angyalbőrt mint a többi társam. Az évek szépen teltek, a kilók szépen jöttek.
Tavaly májusban a testvérem esküvőjén szembesültem a valósággal. Előtte sosem mértem magam.... de amikor a mérleg nyelve csak meg megy tovább és meg sem áll egészen 183 kilóig, az azért sokkoló tud lenni. Egyébként sem éltem akkoriban túl pezsgő életet. Mondhatom azt is, hogy egy enyhe depresszióval küzdöttem. Nem jártam sehova, nem volt párkapcsolatom és a lakótelepi 200 méterre lévő Spárba is kocsival mentem el bevásárolni. Nagyon sokszor mondvacsinált okokkal lemondtam a baráti találkozókat, vagyis úgy intéztem, hogy ha már muszáj, inkább ők jöjjenek hozzám. Céltalan, unalmas, beforduló életet éltem, és ki merem jelenteni, hogy akkoriban nagyon nem szerettem magam. Tudtam akkor is, hogy nem helyes amit a csinálok, de nem volt meg az erő és nem volt meg a motiváció sem bennem. Egyetlen dologban voltam biztos, abban hogy a kialakult helyzetért csak magam okolhatom és változtatni ezen csak én tudok. Rájöttem arra, hogy az első és legfontosabb lépés, hogy szembesüljek önmagammal a teljes valómban. Szembe állítottam magam a meztelen valósággal. Ezt értsétek szó szerint! A tükör elé álltam anyaszült meztelenül és szembesítettem magam önmagammal. Nem kell leírnom, borzasztó volt számomra akkor a látvány. Egy undorító, hájas förmedvényt láttam, aki még a saját nemi szervét sem látja a hájtól. Ez a dolog, nagyjából a Duciland zárt csoport megszületésével volt egy időben,ami eredetileg egy duci ruha árulós csoport volt. Erről írok még, hogy ez miért lényeges. Szóval ott álltam és azt érzetem, hogy undorodok a látványtól. Persze ettől még jobban magamba fordultam..., de az áttörés már nem volt messze. Csináltam egy listát. Felsoroltam a negatív és felsoroltam a pozitív tulajdonságaimat. Meglepődve tapasztaltam, hogy a pozitívum oszlopa hosszabb mint a negatívumé. Feltettem magamnak a kérdést: lehet,hogy mégsem vagyok annyira rossz ember? Lehet, hogy az akaratgyengeség nem rossz tulajdonság, hanem átmeneti állapot? .... Kemény napok álltak előttem. Akkor este elhatároztam, hogy helyre hozom a dolgokat és nincs mese megtanulom tudatosan megszeretni önmagam és a hozzá tartozó testet!!!! Minden nap, minden egyes nap meztelenül a tükör elé álltam. Minden nap, minden egyes nap felfedeztem és megtanultam elfogadni és megszeretni egy testrészemet. Elmondtam magamnak, hogy a kis lábujjam miért szép, a térdem miért szép a hasam miért szép, stb... Ezeket én ,,növesztettem,,. Az összedörzsölődő combok az enyémek, a lógó hasam az enyém. Rájöttem, attól,hogy utálom magam attól ezek még ott lesznek, és attól, hogy én nem szeretem és próbálom elrejteni, attól még mindenki látja, és ott van! Ez egy hosszú folyamat volt, nekem kb bő egy hónapot vett igénybe. Közben államvizsgáztam, nyelvvizsgáztam volt stressz az életemben de már nem úgy éltem meg mint előtte. Az igazi áttörés kb másfél hónapra a kezdéstől történt,amikor a főiskolai búcsú bulimra egy váll nélküli maxiban mentem el. Ekkor belenéztem a tükörbe, és egy sugárzó nőt láttam! Ott álltam magammal szemben, és azt láttam, hogy lehengerlő a kisugárzásom, mosolyog a szemem, és a tükörból egy vonzó nő nézett rám. De a legfontosabb az a harmónia volt amit éreztem. Ekkor még nem tudtam, hogy ennek mekkora jelentősége lesz a későbbiek során, és azt sem, hogy mennyi embernek fogok tudni ezáltal segíteni.
Közben, szépen lassan elindult a Duciland oldal is. Ment az adok veszek, de arra lettem figyelmes, hogy egyre több levelet kapok privátban. Rengetegen kerestetek meg a problémáitokkal. Kezdetben öltözködési problémák voltak, de egyre sűrűbben kaptam az elkeseredett,depresszív leveleket. Egyik este gondoltam egyet. Feltettem magamról a főiskolai búcsú bulimon készült képet a következő szöveggel: Íme egy 180 kilós lány aki szereti mind a 180 kilóját!
Ez a kép és ez a poszt, indított el tulajdonképpen mindent! Tízesével!!!!! Nem túlzok, tízesével jöttek a levelek a kommentek, a megkeresések. Volt aki csak gratulált, volt aki sóvárgott és nagyon lényeges, hogy volt aki szintén változtatni akart! Közben én is változtam. Változtam ezek által az emberek által és változtam önmagam segítségével. Már nem volt szükség a tükörre. Egy önálló magabiztos és sugárzó nő voltam aki elhitte, hogy bármit megkaphat és elérhet az életben. Elindult a változási folyamat. Felléptem a második lépcsőre, átalakítottam az étkezésemet. A lisztet az olajat, a fehér kenyeret a cukrot száműztem a konyhából. Nem mondom, hogy mindent jó csináltam, és azt sem, hogy néha nem ettem mekiben, de az alapvető változásokat beiktattam. Most ott tartok, hogy ha rizs akkor barna rizs, a tészta akkor durum tészta, ha kenyér akkor teljes kiőrlésű, cukor helyett édesítő. Sok, sok zöldség, és gyümölcs! (előtte volt úgy hogy hónapokig!!!!!! nem ettem meg egy almát sem) Sütés helyett párolás, olaj helyett teflon edény. Szóval látjátok, hogy nem nagy dolgok ezek, csak egy-két változtatás. Tévhit az, hogy a fent leírt dolgok megfizethetetlenek! Súlyos tévhit! Én is azt gondoltam, de nem igaz! Egyetlen dologgal küzdök még mind a mai napig az a megfelelő folyadékbevitellel. Sajnos a napi 3 liter még mindig nincs meg, de a kettő általában már igen! Nagyon fontos!!!!
A második lépcsőm, nem volt egy rövid folyamat. Amiket itt leírtam hónapok eredményei. Türelmetlennek nem szabad lenni.
Közben szépen lassan beindultak a Ducilandos sikertörténetek is. Sok sok hernyócskát sikerült pillangóvá varázsolni. Sokan tudták követni a példámat. Volt aki helyre tudta hozni a változás által a házas életét, és volt akik azóta már babát várnak.
Egy a lényeg, hogy addig nem szabad belekezdeni semmilyen fogyókúrába és semmilyen sanyargató edzésprogramba ameddig nem rakod helyre az önképedet, és ameddig nem szereted magad. Megpróbálhatod, borítékolom a nem tartós fogyást és a jojo effektust, és azt hogy egy mosolyától megfosztott pár kilóval kevesebb duci nő leszel!
A jelen:
Felléptem a harmadik lépcsőre. Elkezdtem a testmozgást! Egy jó fél éve érzem már magamon, hogy szinte hiperaktív vagyok, és ezt remekül tudom kamatoztatni a mozgásom során. Nem járok edzőterembe, nem járok futni. Táncolok! Itthon egyedül, sokszor a tükör előtt! Elképesztő az a boldogság hormon löket ami ér 3-4 pörgős David Guetta, vagy Lady Gaga szám után. Ami nagyon fontos: nem kényszerből csinálom, hanem azért mert jól esik. Jól érzem magam tőle, és a testet és a lelket is felszabadítja. A segítség nyújtás itt is belépett. Szervezés alatt van egy alakformáló latin tánc, duci zumba kezdő csoport! Ha hiszitek, ha nem az első 6, lépéseket és mozgást tanító órát én fogom tartani! Azt hiszi bárki is , hogy nem vagyok képes rá??? Én tudom, hogy igen! Ha sikerült felállítani az embereket a fotelból csak utána adom át szakembernek a stafétát!
A magánéletemben is és az életszínvonalamban is változás következett be. Rám talált a szerelem, immár 5 hónapja. Egy olyan ember személyében aki érti mit miért csinálok és maximálisan támogat benne. A ,,koszos,, panelból kertes házba költöztem, és sikerült a valóságban is létrehoznom Ducilandot. Rendezvényeket szervezek Nektek, duci lányoknak, és a tanácsadó órákon igyekszem a tapasztalataimat a gyakorlatban is átadva segíteni. Ruhákat tervezek szintén Nektek és készülök az első divatbemutatómra!  Tehát gyakorlatilag abból élek, hogy változtattam az életemen!
Ez a történet egy rövidített összefoglalása a történéseknek, de így is hosszúra sikeredett!  Remélem tudtam segíteni vele, hogy leírtam, remélem tudtalak vele inspirálni titeket!
Kérdezzetek nyugodtan, vagy keressetek meg privátban!

Egyetlen jó tanács a végén!
A lépcsőket végig kell járni szépen ,lassan egyesével. Ne akarj akkorát lépni, hogy a második vagy a harmadik lépcsővel tudd kezdeni, mert könnyen elcsúszhatsz és megütöd magad! 

.... és ugye tudjátok, hogy csodálatos emberek vagytok kívül belül egyaránt! Aki más mond az hazudik!